Zöldbabtermesztés

A zöldbab vetésterülete világviszonylatban a zöldségfélék között számottevő kb. 630-680 e ha. Ennek közel 2/3-a Ázsiában található, mintegy 20%-a pedig Európában. A legnagyobb európai termelő Törökország a legnagyobb exportőr pedig kontinensünkön Spanyolország. Magyarországon a zöldbabtermesztés a ’80-as években érte le a maximumot, kb. 10.000 ha-t. Azóta folyamatos visszaesés jellemzi. Napjainkban a vetésterület 2500- 3500 ha. Míg Ny-Európában a zöldbabfogyasztás mennyiségében közelít a zöldborsóéhoz, K-Európában és Magyarországon ez a szint alacsony. Termésátlagaink jóval meghaladják mind az előző évtizedek átlagterméseit, mind a világátlagot. Jelenleg 10-12 t/ ha-os hozamok is elérhetőek, az átlaghozamok az utóbbi öt év eredménye alapján 6-8 t/ha volt. A nagy termés alapja a jó potenciális termőképességű, azaz jó genetikai alapokkal rendelkező fajtaszortiment és a folyamatosan korszerűsödő termesztéstechnológia. Másrészt a termőterület lecsökkenése a termesztést olyan üzemekbe koncentrálta, ahol megfelelő az ökológiai viszony, a szakismeret, és a speciális technikai feltételek. A zöldbab piaca szűk és magasak a minőségi követelmények. Magyarországon a megtermelt zöldbab 75%-a kerül felvásárlásra, a maradék egy része a friss piacokon keresztül értékesül.

Növekedési habitus alapján 2 alaptípust különböztetünk meg. A determinált növekedésű bokorbabot, és az indeterminált karósbabot. A 2 ismertetett típus mellett egy köztes forma, az ostoros típus is előfordul, de ennek kicsi a gyakorlati jelentősége. A bokorbab fajtákat szántóföldi kultúraként, gépi betakarításra alapozva termesztik. A végterméket a feldolgozóipar hasznosítja, konzervet, mélyhűtött árut, és szárítmányt állít elő belőle. Napjainkban nő a mélyhűtött áru aránya. A lakosság friss zöldbabbal történő ellátása ebből a típusból kisebb volumenű. A karósbabokat csak friss piacra értékesítik, a termés betakarítása pedig kézzel történik.

A termesztés biológiai alapjai biztosítottak. Közel 90 fajta áll rendelkezésre, melynek 2/3-a zöldhüvelyű, 1/3-a sárgahüvelyű fajta. Ez az exportlehetőségeket is tükrözte, hiszen az európai piac elsősorban a zöldhüvelyű fajtákat igényli. A magyar fogyasztók elsősorban a sárgahüvelyű fajtákat keresik. Napjainkban nagyobb igény csak akkor merül fel a zöldhüvelyű babból, ha Ny-Európában terméskiesés keletkezik. Az utóbbi években az export szűkülése miatt a fajtahasználat is változott. 2000-től már a területek közel 50%-án sárgahüvelyű fajtákat termesztenek. A feldolgozóipar zöldbab alapanyagigényét a termelőkkel kötött szerződések alapján biztosítja.

A zöldbab táplálkozás élettani szempontból viszonylag magas fehérje  (2,5%) és diétás rost tartalma, illetve figyelmet érdemlő jelentős B1, B2, B3, C-vitamin és karotin tartalma is. Rövid tenyészidejű, a termőterületet kevés ideig foglalja el. A talajt nitrogénben dúsítja, mivel gyökérgümőiben a Rhizobium phaseoli nevű baktériumok képesek megkötni a levegő nitrogénjét. Ezáltal jó előveteménynek tekinthető.

A zöldbab mérsékelten melegigényes növény. Hőmérsékleti optimuma 22 ºC, a fagyokat nem tűri. Alapvetően rövidnappalos, de a termesztett fajták között sok nappalközömbös is található. A félárnyékot tűri, ezért közös termesztésben is előállítható. A talaj iránt nem különösen igényes. A bortípus termesztésére illetve a korai termesztésben a lazább szerkezetű barna - homok, homokos vályog, humuszos öntéstalaj – mészben gazdag talajok alkalmasak, amelyeken kisebb vegetatív tömeget képez a növény, viszont korábban betakarítható. Fontos a jó talajszerkezet és vízgazdálkodás. A zöldbab közömbös, vagy enyhén savanyú kémhatású talajon termeszthető (homoktalajokon minimum 5,5-ös, kötött talajokon minimum 6,6-os pH-t igényel). Kötött talajon való termesztésekor egyrészt nehéz biztosítani a növény viszonylag nagy levegőigényét, másrészt gondok adódhatnak betakarításkor.

Simító, fogas kombinátor és gyűrűshenger felhasználásával jó minőségű, nem túl laza magágyat készíthetünk. Jó előveteménynek számít a gabona, paradicsom, uborka, rossz a cukorrépa és a kukorica. A zöldbab herbicid érzékenységét is figyelembe kell venni a terület kiválasztásakor. Növény-egészségügyi okokból pillangósok után ne kerüljön. Önmaga után minimum 4 évig ne vessük. Jó kultúrállapotú terület szükséges a termesztéséhez, pl. Datura stramonium előfordulása kizáró ok. Vetése szemenkénti vetőgéppel egyenletes – talajtól függően 2-4 cm – mélységre 40-45 cm-es sortávra történjen. Korai termesztésénél a sortávolság 50 cm-ig növelhető. A növénysűrűség 30-45 tő/m² a vetésidőtől, növénytípustól, talajtól és a betakarítás módjától függően. Jó ha a lomb hamar záródik, mert az erős szelet nehezen viseli. A vetőmagszükséglet ezerszem tömegtől függően 80-150 kg/ha . A csírázáshoz 10 ºC–ot igényel, ezért április közepén vetjük .A folyamatos alapanyag ellátás érdekében a különböző érésidejű fajtákon kívül a szakaszos vetés is alkalmazható. A szakaszok vetése 7-14 nap különbséggel, vagy 40-50 ºC hasznos hőösszeg felhalmozása után lehetséges. Számolnunk kell azzal, hogy a később vetett de azonos fajták tenyészideje lerövidül. Napjainkban terjed a másodvetésként történő hasznosítása. A nyári vetés július közepéig végezhető. A magágykészítés ekkor már nehézkes, sokszor öntözésre is szükség van. A zöldbab érzékeny a gyomosodásra, általában a vegyszeres és mechanikai gyomirtás kombinációja lehet sikeres. A vegyszeres gyomirtás történhet a vetés előtt, a kijuttatással egymenetben bedolgozva, vagy kelés előtt, vagy kelés után a három lombleveles állapot elérése előtt. Ezután csak levél alá permetezéssel. Érdemes tájékozódni a fajták gyomirtószer kombinációk iránti érzékenységéről. A mechanikai gyomirtást a felszínhez közel gyakran végezzük. A tápanyagellátásnál figyelni kell arra, hogy a tápanyag felvételük a rövid tenyészidejükből adódóan igen intenzív. Nitrogén igénye nagy, azonban ennek egy részét maga fedezi. A folyamat beindításához az összes nitrogén kb. 30%-át starter trágyaként kell a növény számára kijuttatni. A második dózis kijuttatása virágzás előtt esedékes. A foszfor virágzáskor és magkötéskor nélkülözhetetlen, s előnyösen befolyásolja a koraiságot, a növekedést, javítja a vízgazdálkodást. Kijuttatása ősszel történik. A kálium mint regulátor, illetve katalizátor játszik szerepet a szénhidrát anyagcserében. Kijuttatható ősszel, vagy tavasszal, de tavasszal csak kálium-szulfát használható, mert a bab fokozottan klórérzékeny. Savanyú talajokon csak kalciumpótlással biztonságos a termesztés.

A zöldbab vízigénye nagy. Két kritikus időszak van, a kelés és a virágzás. Csak öntözött körülmények között termeszthetjük. A tenyészidő során a vízkapacitás 70% alá nem süllyedhet. Virágzás, terméskötés idején a vízpótlás 30 mm-es normával, a kelesztő öntözés 10-20 mm-es adaggal, az előöntözés 20-40 mm víz kijuttatásával oldható meg. A virágzást megelőzően szükség lehet kisadagú öntözésre, melynek célja a mikroklíma szabályozása. Zöldbimbós állapottól a hüvely teljes kifejlődéséig 3-4 alkalommal érdemes öntözni, 4-5 napos öntözési forgóval.

A zöldbabnak fürtvirágzata van, melyben 2-10 virág található. A virágok nagyon törékenyek, színük nem feltűnő. A virág elrúgások megakadályozása érdekében optimális tápanyag és vízellátást kell biztosítani. A kórokozók és kártevők elleni védekezésben a megelőzésre fordítsuk a hangsúlyt. A növény kondíciójának javításával növelhetjük az ellenállóképességet. Az optimális tőszám betartásával védekezhetünk a bab botritiszes és szklerotíniás betegsége ellen. Okszerű vetésváltás használatával a babrozsda ellen. A vírusvektorok irtásával megelőzhetjük a vírusbetegségeket. Rezisztens fajták használatával védekezhetünk a kolletotrichumos, pszeudomonaszos betegség és a bab mozaikvírus ellen. Az utóbbi években a gyapottok bagolylepke lárvája is veszélyes kártevője lett a babnak, ez ellen vegyszeresen védekezünk.

A betakarítás a nagy területű ipari felhasználásra történő termesztésnél géppel történik. Ehhez koncentráltan érő, magasan elhelyezkedő hüvelyekkel rendelkező erős gyökérzetű, szilárd szárú, 40-60 cm magasságú, kisebb lombozatú, a szárról könnyen leválasztható hüvelyű, jó termőképességű fajták alkalmasak. A veszteségek elkerülése érdekében fontos a gép fontos beállítása: szedési magasság, haladási sebesség, fordulatszám, stb. A zöldbab betakarítására lefésülő rendszerű egy menetben dolgozó betakarító gépek használatosak. A régi konstrukciók közül az FZB, maiak közül például a PIXALL. A betakarítás időpontjának helyes megválasztása gazdasági és egyben minőségi kérdés is. A hűtőipar zsengébb állapotú babot igényel, mint a konzervipar. A betakarítás általában 10-12%-os szárazanyag-tartalomnál kezdődik, amikor a magkezdemények közötti zseléállomány nagyobb a magkezdeményeknél. A hüvelyt feldarabolva, a mag nem fordulhat ki a hüvelyből főzés során. Az érettség megállapítható a legfejlettebb hüvelyek középső magjainak vizsgálatával is. Betakarítás után a babot átmossák, egészben történő hasznosításnál osztályozzák. A feldolgozóipar a hosszú, keskeny, kerekded keresztmetszetű fajtákat keresik. Felhasználásuknak megfelelően speciális fajtatulajdonságaik alapján választjuk ki a termesztendő fajtákat. Alapvető feltétel a jó termőképesség, szálkamentesség, lassú szemfejlődés, betegség ellenállóság. A zöld vagy sárga szín intenzív legyen, és a tartósítás során is megmaradjon. A friss piaci értékesítésre szánt termést általában kézzel szedik.

A vágott bab mellett egyre több ceruzababot használ fel az ipar. Az extra minőségi kategóriába a feszes, nagyon zsenge mag és szálka nélküli hibátlan hüvelyű bab tartozik. Ceruzababot csak kis területen nagy kézimunka ráfordítással lehet előállítani intenzív művelés, öntözés, folyamatos és többszöri szedés jellemző termesztésére. Szintén kisebb területen, főként házikertekben termesztenek karós zöldbabot is. A technológia jelentősen nem különbözik a bokorbabétól, de a több alkalommal kézzel betakarított terméket csak friss piacon értékesítik. Széles, laposhüvelyű és kerek keresztmetszetű fajtákat is termelnek. A termesztéshez támrendszer szükséges, legelterjedtebb a 3-4 karóból álló gúla alakú váz. Karónként 3-4 szem mag kerül elvetésre, a többszöri szedésre betakarított zöldbabok 2-3-szori nitrogén fejtrágyázást igényelnek. Támrendszer mellett termeszthetjük a kifejtve vagy szárazon fogyasztható tűzbabokat is. Megtalálható a piacon a kifejtő babnak nemesített flageolet típusú babok szortimentje is. Ezek bokortípusúak, betakarításuk zöldborsó betakarítógépre alapozott. A zsenge kifejtett babot a hűtőipar dolgozza fel. A magyar termesztésben ezeknek a típusoknak a használata még nem terjedt el.